Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2021. május 18. Az év 138. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 738325. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország hadat üzent a szabadságnak, és a demokratikus világ válaszáért kiált

Magyarország hadat üzent a szabadságnak, és a demokratikus világ válaszáért kiált Magyarország hadat üzent a szabadságnak, és a demokratikus világ válaszáért kiált

A német nyelvterület egy sor sajtóterméke ismerteti a dpa hírügynökség azon jelentését, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemzetstratégiai jelentőségűnek nyilvánította a több mint négyszáz magyar kormánybarát médiaintézmény egyetlen alapítványba történt összevonását, és ezzel kivonta a versenyjogi előírásoknak megfelelés ellenőrzése alól. A beszámoló szerint az említett médiatermékek eddigi tulajdonosai is az Orbán-kormánytól függő üzletemberek voltak, és a betagozástól a nagyhatalmú kormányfő a gazdasági hatékonyság javítását remélheti.

A Reuters hírügynökség szintén jelentette, hogy a Közép-európai Sajtó- és Médiaalapítvány létrehozását kivonták a lépés jogszerűségének ellenőrizhetősége alól, és ezt a tudósítást ismerteti a The New York Times is. A cikk megszólaltatja Polyák Gábort, a Mérték médiaelemzőjét, aki szerint a kormányzat politikai lépése annak a bevallásával ér fel, hogy a médiajogi, illetve versenyjogi szempontú vizsgálaton elbukott volna a konglomerátum létrehozása. Az ilyen mértékű médiakoncentráció elképzelhetetlen lenne a nyugati világban – állapítja meg a médiajogász a Reutersnek adott nyilatkozatában.

A The New York Times ennek a hírügynökségi jelentésnek az átvétele mellett közli William J. vanden Heuvel nek az olvasói levelét, amely szerint ideje lenne szankcionálni Magyarországot. Heuvel, a volt amerikai diplomata és üzletember hozta létre annak a New York-i emlékparknak a fenntartói alapítványát, amely Roosevelt elnöknek a négy szabadságról szóló híres tételét hirdeti: e négy fő szabadság a szólás és véleménynyilvánítás szabadsága, a vallásszabadság, továbbá a nélkülözéstől, illetve a félelemtől való szabadság.

Az olvasói levél szerint nem szabad hagyni, hogy Orbán és társai learassák bűneik termését. A budapesti Közép-európai Egyetem bezárása világossá teszi, hogy Magyarország hadat üzent a szabadságnak, és a demokratikus világ válaszáért kiált – írja William J. vanden Heuvel, aki úgy véli, az országot el kell szigetelni a NATO-tól és az Európai Uniótól, Budapestről vissza kell hívni az amerikai nagykövetet. Ezek a követelések most nyilvánvalóan teljesen irreálisak, mégis említésre érdemes, hogy a dolgok idáig jutottak, és ma már ilyen vélemények is hangot kapnak Magyarországgal kapcsolatban a nyugati médiában.

Magyar- és Lengyelország megakadályozta, hogy az Európai Unió tagországainak foglalkoztatási, illetve szociálisügyi miniszterei közös tanácsi határozatot fogadjanak el a melegek, illetve minden más, a nemi identitás szempontjából kisebbséget alkotó személyek teljes jogegyenlőségéről a digitális társadalom környezetében – írja a Politico című amerikai portál európai kiadása. A beszámoló szerint Varsó és Budapest képviselője a hagyományos értékekhez való társadalmi kötődésre hivatkozva indokolta elutasító álláspontját. Végül nem az összes résztvevő állam álláspontját tükröző tanácsi határozatban, hanem csupán a résztvevők túlnyomó többségi nézetének hangot adó elnökségi állásfoglalásban fogalmazták meg ezt a jogegyenlőségi követelményt.

A Der Spiegel német hírmagazin online változata beszámol arról, hogy Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter tegnap az uniós országok belügyi tárcavezetőinek brüsszeli tanácskozásán most először német részről kilátásba helyezte: Berlin feladhatja a menekültek kötelező kvóta szerinti elosztásának a követelését. Seehofer a francia féllel egyetértésben olyan tervezetet nyújtott be a Der Spiegel értesülése szerint, amely azt mondja: a szolidaritási mechanizmust alapesetben a menekültek elosztására kell alapozni, ám indokolt esetben célszerű lenne lehetővé tenni tagállamoknak, hogy az elosztásban való részvétel helyett a szolidaritás más formáját válasszák. Ez a kivételezés azonban nem lehet korlátlan, és minden esetben külön meg kell indokolni. A menekültek szétosztása helyett foganatosítandó intézkedéseknek el kell érniük egy bizonyos, meghatározott mértéket, tehát nem elég, ha néhány melegedő sátrat küldenek a határra – írja a német magazin. Ráadásul a német–francia előterjesztés szerint az ilyen különleges lehetőség csak akkor nyílhat meg, ha egyébként már elegendő tagállam jelezte azon készségét, hogy hajlandó részt vállalni a menekültek elosztásából. A Der Spiegel szerint ez az előterjesztés fordulat a német menekültpolitikában, hiszen eddig Angela Merkel kancellár megbénította a soros EU-elnökséget adó Ausztria – és személy szerint Sebastian Kurz osztrák kancellár – minden olyan próbálkozását, amely arra irányult, hogy az európai menekültpolitika eddigi sarokkövének számító dublini rendszer megreformálásakor mondjanak le a kötelező kvóták előírásáról. Magyarország és más kelet-európai uniós tagállamok ellenállása miatt a kötelező kvóták ügye évek óta nem haladt előre, de hivatalosan soha nem vették le a napirendről – emlékeztet a német magazin. Kérdésesnek tartja ugyanakkor azt, hogy a jövő hét második felében esedékes EU-csúcstalálkozóra sikerül-e egyetértést kialakítani a közös német-francia elképzelés körül.