Élhetnénk boldogan, szépen – lelket simogató költőszavak

Sokan voltak kíváncsiak Csider Sándor költő legújabb, „Karácsony éjjelén” című könyvére, számosan jöttek el családtagok, barátok, ismerősök a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtárban megtartott bemutatójára. A nyugalmazott főiskolai docens gondolatait versekben, novellákban fogalmazza meg, amit olvasói, gyerekek és felnőttek egyaránt mindig nagy érdeklődéssel és szeretettel fogadnak.

Nagy Éva könyvtárigazgató méltatta a bibliothéka falai között az adventi újdonságot, az ünnepi díszbe öltözött kötetet: a költemények, szerinte, a „lelkünkhöz szólnak”. 

Csider Sándor (jobb oldali kép) ez alkalommal különösen kedves vendégeket hívott meg verseinek tolmácsolására. Benke Éva Radnóti-díjas tanárt, volt kollégáját, nagyon jó barátját, aki a kötet elején megható szavakkal ajánlja a verseket az olvasóknak: „A karácsony kiemelt jelentőségét bizonyítja a kötet minden sora, felmutatva a kinti világ és belső történéseink közötti összefüggéseket.”  Bischofné Hesinger Katalin kétszeresen is szívesen látott vendég: kiváló versmondó, énekes, ráadásul az ő meseszerűen szép grafikái díszítik a verseskönyvet, továbbá Bischof Andrást, aki gitáron kísérte az előadók nagyszerű versmondását, énekét.

A szeretet ünnepére írt versek a születő Jézust köszöntik, hozzá fohászkodik a szerző, megelevenítve az olvasó előtt gyerekkorának felejthetetlen karácsonyi emlékeit, megható élményeit és kifejezve reményét a boldogabb jövő iránt.

„Legyünk a mostaninál elfogadóbbak, megértőbbek, szeretetünket terjesszük ki a családon kívül mások iránt is, és ne csak karácsony idején; ha így élünk, szebb lesz a körülöttünk lévő világ” hívta fel hallgatósága figyelmét a költő, miközben néhány szép verse is elhangzott a közönség nagy örömére.

Azért van az ünnep, hogy örömöt és életerőt adjon, ilyenkor az ég és föld kapuja kicsit nyitva áll, erről szól a kötet „Lelkünket derű hatja át” című verse:

„Angyal és ember együtt nyitja/menny és föld kulcsos kapuját,/ Jó élni, lenni! – így kiáltunk,/ csillag repül az égen át.”

Csider Sándor szerint imáink egy részében kérünk, mert szeretnénk, ha családunk és tágabb környezetünk egészségben, boldogságban és szeretetben élne: karácsonykor a legszebb, a legmelegebb fény a családi otthonokban gyullad ki, és persze minden olyan közösségben, ahol jó szívvel és szeretettel vagyunk egymás iránt és együtt. Erről szól az „Imádság helyett” című verse:

„Uram, nem kérek tőled semmit,/tudod te, hogy mi jó nekem, /másokért holnap mit kell tennem, / milyen szándékod van velem.”

Szép lenne így élni, bár sajnos, a világ nem ilyen, mondta közönségének a költő, ő mégis mindig arra törekszik, hogy verseivel a jóra, a segítő szándékra ösztönözze az embereket, hogy ne menjenek el szenvtelenül magányos, rászoruló, szeretet vágyó embertársaik mellett.

„Örömmel teremtett Isten, /szabadnak születtünk itt lenn, /földgolyónk csoda az égen, / élhetnénk boldogan, szépen.”